Ócsa neve egy ótörök "szeress" igére utaló személynévből ered. Írásos dokumentumban először 1243-ban szerepel.
Az egykori, középkori királyi birtokon jelentős monostor működött. A XVI. században a település lakói egyöntetűen református hitre tértek. A XIX. századra a környék legnagyobb településének számított. Ócsa történelmi múltjához tartozik, hogy itt végezték ki, és temették el Halászy Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját) 1849. július 25-én a császáriak ítélete nyomán.
Falu Tamás költő Ócsán élt, és ott is temették el.
A település környékének ritka természeti látványosságai közül nevezetesek a vízzel borított égerlápok, amelyek féltett ritkaságai az itt nyíló vad orchideafajok.
Az 50-es útról és az M5-ös autópálya felől egyaránt könnyen megközelíthető a település. Vonattal a Budapest-Kecskemét vonalon érhető el.